Az okosotthon célja, hogy láthatatlanul segítse, hatékonyabbá és kellemesebbé tegye lakásunkat. Akármelyik részét is tervezzük a lakásnak, minden esetben fontos, hogy a berendezést, és az okosítást úgy alakítsuk ki, hogy megfeleljen a szokásainknak, mert akkor tudjuk ezt ténylegesen megvalósítani. Az étkező példáján keresztül nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban!

Ahhoz, hogy az okosotthonunk segítsen minket a lakás minden pontján (így az étkezőben is), pontosan meg kell határoznunk, hogy milyen funkciókat várunk el tőle. Szedjük össze, hogy milyen tevékenységeink köthetők ehhez a helyiséghez, milyen feltételek kellenek hozzá, ezek hol tálhatóak (akár az étkezőn belül, akár a lakás más részein).

Az okos konyháról szóló bejegyzésben szó volt arról, hogy a konyhához, a konyhaasztalhoz (vagy a konyhában található étkezőasztalhoz) milyen tevékenységek köthetők. Ezek mentén elindulhatunk az étkező tervezése esetén is. Az esetek többségében étkezésre, családi eseményekre, társasjátékozásra, tanulásra, irodai munkára vagy valamilyen hobbi tevékenységre (pl. varrás, kirakózás, barkácsolás, kézműveskedés) használjuk ezt a helyiséget. Gondoljuk végig, hogy ezek közül mire fogjuk használni az étkezőnket (és van-e más, amit itt nem említettünk), és nagy vonalakban vázoljuk fel a folyamatokat. Nézzünk néhány példát:

Fontos, hogy tervezéskor ne álljunk meg az ajtónál. Lássuk, azt is, hogy a különböző helyiségekben zajló folyamatok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen nem feltétlen ér véget egy adott tevékenység attól, hogy már egy másik szobában vagyunk. (Éppen ezért választottam példának az étkezőt, hiszen – ahogy a folyamatábrán is látszódik – a vacsora sem akkor kezdődik, amikor leülünk enni, hiszen a tányéroknak, az ételnek is valahogy el kell jutni az asztalra.)

Ha összeírtuk, hogy milyen lépésekből állnak az egyes folyamatok, érdemes egy vázlatos alaprajzon berajzolni az egyes tevékenységek „útvonalait”. Különösen hasznos ezt megtennünk, ha az étkező nem a konyhában van, hanem egy másik helyiségben, hiszen nem mindegy, hogy mennyit rohangálunk a koszos edényekkel, és milyen bútordaraboknak megyünk neki útközben.

Persze azt se felejtsük el, hogy ezek a folyamatok egymással is kapcsolódhatnak, illetve több ember egyidejűleg is használhatja az étkezőt – például gondoljunk arra az esetre is, hogy mi van akkor, ha a gyerekek éppen házi feladatot írnak az asztalnál, amikor megéhezünk.

Ha ez megvan, jöhet az okosítás. Nézzük meg lépésről lépésre az egyes folyamatokat. Hogyan tehetjük az egyes lépéseket hatékonyabbá és kényelmesebbé? Ehhez érdemes összeszednünk, mik az elvárások és az igények ezekkel kapcsolatban. Nézzünk ismét pár példát:

 

Étkezés

Tanulás

Karácsony

Társasjáték

Elvárás

– “Éppen elég” világítás
– Hangulat zene
– Fókuszált figyelem
– Nyugodt környezet

– Karácsonyi fényjáték
– Karácsonyi háttérzene

– Fókuszált megvilágítás
– Hangulatos háttérzene

Okosítás

– Meleg színhőmérsékletű fények az asztal fölött (“belógó megvilágítás”)
– Napszaknak megfelelő lejátszási lista a hangasszisztensről

– Semleges színhőmérsékletű fények az asztal fölött (“belógó megvilágítás”)
– Jelzések némítása a helyiségben és a telefonon
– “Fókuszált tanulás” lejátszási lista a hangasszisztensről

– “Karácsonyi füzér” fények a hangulat megvilágításban
– Meleg színhőmérsékletű fények az asztal fölött (“belógó megvilágítás”)
– “Karácsonyi háttérzene” lejátszási lista a hangasszisztensről
– Semleges színhőmérsékletű fények az asztal fölött (“belógó megvilágítás”)
– “Gameboard #99” lejátszási lista a hangasszisztensről

Sokáig tart ezeket saját igényeidre szabva részletesen végig gondolni és leírni? Igen! Megéri rászánni az időt? Igen!