Okosotthon érzékelők – mik ezek és mire jók?

Az okosotthon érzékelők vagy szenzorok fontos elemei az otthohonunk automatizálásának, ezért érdemes velük megismerkedni közelebbről is.

Az okosotthon vezérlésben két féle eszközt különböztetünk meg az információk áramlása szempontjából:

  1. érzékelők vagy szenzorok
    Ezek az eszközök adatot küldenek az okosotthonunk végrehajtásért felelős egységébe/egységeibe.
  2. beavatkozók vagy aktorok
    Ezek az eszközök az érzékelőktől kapják közveve vagy közvetlenül az adatot, ami alapján valamilyen változást idéznek elő.

Az adat áramlásának útját az alábbi ábra mutatja. A feldolgozó lehet az automatizálást végző okosotthon központ vagy az osztott inteligenciás rendszerek esetében valamelyik beavatkozó automatizálásért felelős egysége. A feldolgozó megléte nem feltetlenül szükséges az adatáramlás során, közvetlen kapcsolat is lehetséges az okosotthon érzékelők és beavatkozók között.

Adatáramlás útja - okosotthon érzékelők

Az érzékelőket a továbbított adat jellege alapján is besorolhatjuk, ebben a bejegyzésben ez alapján tárgyaljuk ezeket.

Bináris érzékelők

A bináris érzékelőknek vagy állapotjelzőknek két állapota van (IGEN vagy NEM, de mondhatjuk “programozóul” is: 0 vagy 1).
Az IGEN vagy NEM megfeleltethető egy másik kifejezésnek is (biztonságtechnikai területen például a zóna megsértése vagy szabotázs, de egy “kapcsoló” esetében a “BE” és “KI” állapotnak is), a cél, hogy két ellentétes állapotot tükrözzön.

Tipikusan bináris érzékelők általában a nyitás-, rezgés- és mozgásérzékelők, havária szenzorok (víz, gáz, füst érzékelők), a nyomógombok, de lehet a kameráknak egyes visszaadott paraméterük, mint például a korábban említett zóna megsértése.
Könnyen lehet analóg érzékelők jelét bináris értékké alakítani, ezért a piacon számos olyan eszköz található, ami ilyen módon segíti “retrofit-en” okosítani meglévő eszközeinket. A bináris jelátalakítók segíthetnek a biztonságtechnikai rendszer vagy a kapuvezérlés érzékelőinek jelét az okosotthonba integrálni.

Numerikus érzékelők

A numerikus érzékelők konkrét értéket adnak vissza, így a bináris érzékelőkkel szemben nem csak a eseményeket lehet velük indítani, hanem bizonyos értékhatárokat is használhatunk az ezeket alkalmazó automatizálásokban.

Ezzel akár különböző automatizálásokat is indíthatunk különböző értékek, értékhatárok esetén, ezzel mégjobban testreszabva az adott funkciót.

Tipikusan ilyen érzékelők a hőmérséklet, relatív páratartalom vagy nyomás szenzorok, a fényérzékelők, szintmérők, teljesítmény/áramerősség/feszültség érzékelők, csak hogy párat említsünk a több száz különböző fajta szenzor közül.

Szöveges és egyéb érzékelők

Az okosotthon érzékelők felvehetnek a korábbiakban említettektől különböző értéket: lehet szöveges érték, összetett adat vagy akár kép is.

Az érzékelőnek nem kell feltétlenül fizikai eszköznek lennie, lehet egy internetes szolgáltatás által közölt adat (időjárás előrejelzés értéke, mint például “fehős” vagy “ködös”), lehet a hely adatokból vagy a dátumból számolt érték (például a hold fázisai, napszakok) vagy a egy egyéni virtuális érzékelő, amely több eseményből számolunk (például a házasági évfordulón a naplemente előtti fél óra).

A fenti példák jól mutatják, hogy a szenzorokban rejlő lehetőségek végtelenek, csak a képzeletünk szab határt.

Az egyes okosotthon érzékelők típusok részletes leírását a jövőben tárgyaljuk.

 

Okosotthon érzékelők - infografika

1 thought on “Okosotthon érzékelők – mik ezek és mire jók?”

  1. Pingback: Okosotthon érzékelők – mik ezek és mire jók? - Okosotthon Magazin

Comments are closed.