okos kertészkedés

Okos kertészkedés: hogyan is csináljuk?

A lakásunkon kívül az erkélyünk, kertünk is otthonunk részét képzi, itt is helye van az okosításnak. Nézzük, miből is áll az okos kertészkedés!

Legyen az egy cserépnyi föld vagy 1000 négyzetméternyi zöld felület, szivesen menekülünk a hétköznapok elől a saját kertünkbe, legyen az egy panelház kilencedik emeletén lévő erkély vagy a házunkhoz tartozó kert, esetleg hobbitelek. Az itt élő növények és állatok törődést igényelnek, amelyben segítségünkre lehet a technológia.

Be kell vallanom, csapnivaló kertész vagyok. Már a 35 négyzetméteres lakásunkban sem sikerült életben tartanom a cserepes virágainkat: vagy sikerült túlöntözni, vagy kiszáradtak. Amikor 2015-ben családi házba költöztünk kissé aggasztott a dolog, hogy rövid időn belül sikerülni fog a Szahara rekonstrukciója a kertben. Szerencsére a feleségem kedvenc kikapcsolódása lett a kert tervezgetése és gondozása, ami az elmúlt 6 évben dinamikusan alakul (ha ti nem várnátok ennyit vele, akkor kert tervezéshez bátran merem ajánlani a Bokréta Garden-t, nagyon szép  kerteket terveznek), új növények, fák meg olyan virágok, amelyikek nevére kb. 7 másodpercig vagyok képes emlékezni, kerültek a be, magaságyásban nő a paprika és spenót, terem a paradicsom.

Mindezt életben kell tartani, így én is hozzáteszem a saját tudásomat és okos kertészkedésre adom a fejemet.

Első lépések: ismerkedés a növényekkel

Akár kertről, akár cserepes növényekről beszélünk, az okos kertészkedés alaptétele, hogy az egyes növényeknek más és más az igénye. Van amelyik az árnyékot és a sok vizet kedveli, van amelyik kevesebb vizet és több napsütést igényel. Ha nemvagyunk kezdő botanikusok, akkor könnyű eltévedni ebben az útvesztőben. Talán az egyik leghasznosabb, a bizonyos megkötésekkel mindenhol alkalmazható megoldás a Flower Care a HuaHuaCaoCao nevű cégtől (“Xiaomi-sított” nevén Mi Flora), amely mint egy “növénygondnok” felügyeli a növény környezetét, jelenti szorgosan az ott észlet adatokat és a megfeleő alkalmazással arról is képes beszámolni, hogy az adott értékeket mennyire csípi a mellé ültetett növény.

A mérsékelten vízálló eszköz hosszú távon nem szereti, ha slaggal mossák vagy telibe kapja a júliusi napsugár, így kültéren csak bizonyos megkötésekkel lehet alkalmazni huzamosabb ideig, beltéren vagy fedett helyen azonban teszi a dolgát, jelenti a talajnedvességet, talaj tápanyagtartalmát, a beeső fénysugárzást és a hőmérsékletet.

Létezik egy ingyenes adatbázis a Plantbook, amely az összes fontos paraméter-tartományt (hőmérséklet, talajnedvesség, fény) tartalmazza az egyes növényekről.

Flower Care, a virággondozó

Az eszköz BlueTooth-on kommunikál, így a hatótávolsága korlátozott, nyílt-forráskódú rendszerbe illesztéséről a Bitekmindenhol blog számolt be.

Második lépés: Öntözés

A növények megfelelő vízellátottsága az okos kertészkedés egyik első lépése. Az időzített öntözést már egy időzíthető dugaljjal megoldhatjuk, sőt, a cserepes virágok időzített öntözésére is létezik “okos megoldás”, de ezekkel nagyon könnyen túlöntözhetjük a övényeinket, így az időzítés mellett már érdemes a korábban említett érzékelőket is bevetni és az öntözés automatizálását nem csak az időhöz, esetleg a leadott vízmennyiséghez, hanem a talaj nedvességtartalmához és az esetleges csapadék mennyiségéhez kötni.

Ha több zónára van osztva az öntözési rendszerünk, a szelepek vezérlése mellett áramlásmérővel a kijuttatott víz mennyiségét is ellenőrizhetjük, illetve ez alapján az öntözési rendszerünk képes szabályozni az adott zóna öntözési idejét.

A talajnedvesség – ahogy az az előbbi bekezdésben is látszik – igen fontos paramétere a növények “jólétének”, így mérése alapvető feladat. A legtöbb öntözési rendszer ezt általában egy ponton mért információ alapján számítja. Ha komplex, zónánkénti mérést végzünk, akkor az módosíthatja az igényelt vízmennyiséget. Ezzel nem csak vizet spórolhatunk, hanem a növényeink sem lesznek alul- vagy túlöntözve.

Ha komolyan szeretnénk venni a kertünk öntözésének kialakítását, akkor azt bizony tervezni kell. Ehhez nagyon jó segítséget lehet a Hunter öntözéstervezési kézikönyve, ahol a zónafelosztástól a vízmennyiség méréséig mindent végigvehetsz.

Számos gyártói megoldás áll rendelkezésünkre öntözés terén, a legtöbb nem vagy csak nagy nagyon limitáltan integrálható az okosotthon rendszerekbe. A komolyabb öntözési vezérlések, amelyek általában PLC alapúak, MOD bus-on keresztül könnyen integrálhatóak, az érzékelők jeleit felhasznáhatjuk az otthonunkban is. A hobbi irányban ajánlom Reéb Walter videóját a témában.

Telefonról időzíthető cserepesnövény öntöző

Harmadik lépés: Fűnyírás

Na, igen… van, akinek kikapcsolódás, van aki elfelejtené mindenestől. Az egybefüggő zöld fűfelületek robotfűnyíróval való napi kezelését, mulcsozását teljesen másképpen kell elképzelni, mint a “hagyományos” fűnyírást, amikor a hétvégén végigtoljuk a fűnyírót a terepen.

Pont annyira másképpen működik ez, mint a robotporszívók kontra “kézi porszívózás”. Itt a robotfűnyíró naponta vág néhány millimétert a fűből, amit elszór. Ez a “mulcs” pedig betakarja a talajt, ezzel védve a kiszáradástól és visszajuttatja a tápanyagokat. Persze ezt is – csak úgy, mint a robotporszívót a házban – megfelelően előkészített terepre lehet ráengedni és itt is a nagy, egybefüggő területek kezelése a “kifizetődő”, ha sokat kell keringenie, akkor kevésbé hatékony.

Nem érdemes eldobni a “tologatós fűnyírót” és a fűkaszát, mert vannak olyan területet, ahol egyszerűbb ezekkel pár perc alatt végezni, viszont időt takarít meg a robotfűnyíró és a tápanyag visszakerülését is elvégzi.

Sajnos a piacon még nem találunk olyan jellegű készülékeket, mint a robotporszívók esetén, amely jól integrálható lenne az okosotthonba (akkor ne induljon el, amikor éppen grillparti van az udvaron, vagy a gyerekek éppen sátoroznak.), illetve a megfelelő “no-go zónákat” is elektromos kerítéssel kell kijelölni. Ettől függetlenül hasznos segítőtárs lehet, erről beszélgettünk 2020-ban Martinával az Okosotthon Club pocast adásában.

Ha konkrét termékeket kell említeni, akkor a Bosch, Gardena/Husquvarna, Stihl, Karcher vagy Al-Co termékeket lehet itthon megemlíteni, de a sajátmárkés Aldi, Lidl irányban is vannak jó ár/érték arányú termékek, bár ezek hazai forgalmazása még nem indult el.

Az Egyesült Államokban lényegesen több robot fűnyíró márka áll rendelkezésre.

Negyedik lépés: Tápanyag utánpótlás, növény gondozás

Talán ez a terület jár leginkább gyerekcipőben, ami azért is furcsa, mert a mezőgazdasági megoldások kicsinyített másaként itt is számos lehetőség adódna (már látom is lelki szemeim előtt az otthon tüsténkedő kerti drónokat, mint például a DJI mezőgazdasági drónjai vagy a Tevel szüretelő drónjai).

Tápoldatozást az öntözéssel együtt meg lehet ugyan oldani, ha cserepes növényekről vagy azonos fajtájú, nagy kiterjedésű területről beszélünk, de egy díszkert esetén, ahol a négyzetméterre eső növény fajta száma a legnagyobb, ez nem megoldás, itt még mindig a “manuális kertészkedés” a leghaatékonyabb és az okos kertészkedés háttérbe szorul.

Okoskertészkedés, van még hely a fejlődésre

Bár mezőgazdaság szinten a robotizáció és az automatizáció már évtizedek óta kísérleti fázisban van és számos működő példa van az automata aratásra, permetezésre de még a gyümölcsszedésre is, a kertjeink automatizációja esetén legtöbb esetben csak az öntözés automatizálására hagyatkozhatunk. A technológia adott, ha a piaci igények is követni fogják ezt, akkor hamarosan számos okos megoldással találkozhatunk a növénygondozás terén is.

1 thought on “Okos kertészkedés: hogyan is csináljuk?”

  1. Pingback: Okos kertészkedés: hogyan is csináljuk? - Okosotthon Magazin

Comments are closed.