peterzsak

Z-wave és Matter

A Z-Wave szövetség komoly kihívás elé került 2019. őszén, amikor a Thread és a Zigbee megoldásaira alapozva a Google, Apple és Amazon bejelentette a CHIP kezdeményezést- amely most Matter név alatt nyeri el végső formáját -, hogy megreformálja – és nem titkoltan saját big data megoldásai alá hajtsa – az okosotthon piacot. Nézzük, milyen stratégiát dolgozott ki a Z-wave Szövetség az elmúlt 2 évben.

A Z-wave Szövetség 2020-ra tervezte megreformálni a saját felépítését, ebbe  tervbe nyúlt bele a CHIP kezdeményezés 2019. őszén, amely újratervezésre késztette az okosotthon protokoll mögött álló szervezetet. Emlékeztetőül: a Z-wave egy zárt ipari szabvány volt egészen 2020-ig, a szabvány birtokosa a SiliconLabs volt – ők is voltak sokáig a z-wave lapka egyetlen gyártói – és a Z-wave Szövetség azokat a tagokat tömörítette, akik komoly pénzért bevásárolták magukat a z-wave világba.

A z-wave nagy előnye is abből a zártságból származott: a szabvány útja előre meg volt írva évekre előre, jól ismert volt a fejlődési folyamat, a kizárólagosság miatt csak azok a gyártók dolgozhattak a z-wave chip-ekkel, akik átestek a minősítésen és kifizették a tagsági díjat, így a z-wave eszközök egészen jól működtek együtt gyártótól függetlenül. Mondhatni az okosotthon protokollok “elit klubja” volt.

A probléma akkor kezdődött, amikor “költséghatékonyságból” korábbi z-wave szabványoknak megfelelő eszközök (főleg z-wave központok) kezdtek el a gyártók kezei közül kikerülni: Mivel egy ilyen eszköz jelenlegi életciklusa bőven 5 év fölött volt, ha a gyártó nem a legújabb szabványnak megfelelő SoC-t tette az eszközébe, bizony hátrányba került elég hamar.

A SiliconLabs úgy próbákla ezt a problémát enyhíteni, hogy a szoftveres változtatásokkal megoldható “upgrade”-hez biztosítottak fejlesztői környezetet. Persze ez a gyártói oldalról követelt újabb fejlesztést (akár egy életútja második felében lévő eszköznél, ahol már nem volt várható komolyabb megtérülés). Ez nem ismeretlen probléma a műszaki piacon, elég, ha az Android rendszerrel működő telefonok piacára gondolunk,hasonló problémával küzdöttek/küzdenek.

Ekkor érkezett a CHIP – most Matter – és kavarta meg a Z-wave Szövetség terveit, akik kényszer pozícióba kerültek. Egyrészt a konkurens protokoll, a Zigbee egy igen nagy “nitro-pakkot” kapott, ráadásul a z-wave zárt környezete is rögtön hátrányt jelentett a Zigbee nyitott szabványához képest, amely különféle engedményeivel (amelyről szintén beszélni fogunk egy másik bejegyzésben) kecsegtetőbbnek bizonyult az eszközgyártók szemszögéből.

Ekkor jelentette be a Z-Wave Szövetség, hogy a Z-wave protokoll nyílt szabvánnyá, a Szövetség pedig nyílt szabványt gondozó alapítvánnyá alakul (ezutóbbi egy speciális vállalkozási forma az USA-ban).

Ezzel a lépéssel – amit rekord gyorsasággal végeztek el – igyekszik a Z-wave Szövetség újrapozícionálni a helyzetét. Már nem a Zigbee (és a Matter) konkurenciájának definiálják magukat, hanem a többi szabvánnyal együttműködő, leginkább kompatibilis vezeték nélküli protokollnak.

Hát ebben a helyzetben készült egy interjú a Mitch Klein-nal, aki a Z-wave szövetség vezetője és a Silicon LAbs Stratégiai Partnerséget felügyelő igazgatója.

Az interjúban egyértelműen érezni lehetett az újrapozícionálást, Klein többször is hangsúlyozta, hogy a Z-wave szövetség üdvözli a Matter kezdeményezést, amely nem egy új ötlet, hiszen a z-wave-nek mindig is az IoT és az okosotthon piac “közös nevezőre hozása” volt a célja, valamint a Matter már ismert, különböző kommunikációs rétegekben működő szabványokat hoz egy fedél alá – ezzel alkotva meg a teljes kommunikációs átjárhatóságot – amit a z-wave a saját protokollja szintjén már eddig is tudott.

Klein megerősítette, hogy a Z-wave nem kihívója, hanem szövetségese, kiegészítője a Matternek, hisz a Z-wave gigaherz alatti frekvencián való működése – a Zigbee-vel szemben – nagyobb hatótávolságot biztosít (persze az átviteli sebesség alacsonyabb is – szerk.), amely a Z-wave LongRange megfeleléssel akár kilométeres távolságot is jelenthet laborkörülmények között.

Mindenesetre nagy szerep hárul ebben a feladatban a Z-wave-et is alkalmazó multi-protokollos központoknak, mint a Fibaro HC3, Homey, Zipato, Aeotec SmartThings Hub. hogy csak néhányat említsek a kínálatból, amelynek fejlesztői már csatlakoztak a Matter mögött álló Connectivity Standards Alliance (Kapcsolódási Szabványok Szövetség tükörfordításban) tagjaihoz.

A sorok között olvasva tehát biztosak lehetünk abban, hogy a z-wave megoldások a piacon maradnak még egy ideig és ha ügyesen keverik a Z-wave Szövetség igazgatótanácsában ülő cégek a lapokat, akkor profitálhat is a szabvány a Matter által elhozott népszerűségből.

Hang-asszisztensek

A hang-asszisztensek közötti választás nem egyszerű, így mielőtt kiválasztanánk a számunkra legmegfelelőbbet, ismerkedjünk meg velük.

Az első hang-asszisztens 2011. október 4-én jelent meg az Apple iPhone 4S-sel: Ő volt Siri a digitális asszisztens, akit azóta többször megújult hangszínileg, új képességeket szerzett és egy időben eléggé lemaradt közben a feltörekvő konkurenciához képest.
Na de hogyan is működik egy hang-asszisztens, milyen célból hozták létre és mire használják elsősorban az emberek?
Nézzük sorban:

Hogy működik egy hang-asszisztens, egyáltalán mi is az?

A hang-asszisztensek két irány találkozásából jöttek létre. Az egyik a virtuális asszisztens, amely nyelvtani mondatokat dolgozott fel és próbált rá választ adni természetesnek ható szöveggel. Chat szerű megoldások korán, már az 1960-as évektől rendelkezésre álltak, a az ELIZA nevű “chat-bot” például az össes Tandy/Radio Shack számítógépen elérhető volt az 1970-es években. A működés a begépelt szövegben lévő kulcskifejezések megtalálására és erre való “dobozolt válaszra” épített, így az életszerű beszélgetéstől messze állt, viszont nagyon jól tudta hozni a “táv psziho-analítikust”, aki mindig visszakérdez a válaszadás helyett.

A másik irányvonal a természetes hang alapú szöveg írásos leképzése (TTS) függetlenül a hang egyedi tulajdonságaitól.
Viszonylag korán rendelkezésre álltak a hangutasításokat feldolgozó rendszerek, amelyek egy konkrét hangmintára reagáltak: Azonos szórend, hanglejtés, akcentus és szövegdinamika kellett ahhoz, hogy a hangutasítást egy parancshoz tudják rendelni. A viruális asszisztensek megjelenésével egy lépéssel közelebb kerültünk a Turing által megálmodott világhoz, ahol nem lehet különbséget tenni csak a beszélgetés alapján, hogy emberrel vagy géppel folytatunk-e párbeszédet. Ez persze koránt sem jelenti azt, hogy a Apple Siri, Google Assistant (mért nincs még emberi neve vajon?), és Amazon Alexa képesek úgy kommunikálni, mintha egy valódi asszisztenssel beszélgetnénk (bár a Google Duplex eléggé meggyőző), és ennek több oka is van, amit a következő pontokban fogok kifejteni.
A hang-asszisztens célja tehát, hogy az élő beszédet “megértse” és annak megfelelően reagáljon, akár valamilyen feladat végrehajtásával akár válaszadással.

Miért nem képesek a jelenlegi hang-asszisztensek úgy kommunikálni, mint egy valódi asszisztens?

Több oka is meghúzódik a háttérben.

  1. A jelenleg elterjedt megoldások “kiszervezik a megértést”: Valójában egy hangszóró és mikrofon párost kapunk, amely az adott hívószóval való aktiválás után elküldi a rögzített szöveget egy szerverfarmban található számítógép együttesre (értsd “felhőbe”) az interneten keresztül és az onnan érkező hangfájlt játsza le. Bár vannak próbálkozások a lokális hang-asszisztensi működésre is (ezekről is ejtünk szót a későbbiekben), jelenleg szinte csak felhős megoldáshoz férhetünk hozzá. Ennek az egyértelmű hátránya a hálózati szolgáltatástól való függés: ha nincs internet kapcsolat, akkor csak hangszóróként alkalmazhatjuk ezeket, illetve a szolgáltatás feltételei is változhatnak idővel.
  2. A válaszadások nem tanuló algoritmusokkal történnek (még), hanem vagy egy előre felépített végrehajtási sorrend alapján, amit akár magunk is megtaníthatunk nekik.
  3. A legtöbben nem virtuális asszisztensként használják, hanem szórakozásra. A komplexebb feladatokat nem bízzák az asszisztensre, így a legtöbb esetben az időmérés, zene lejátszás vagy az időjárás előrejelzés funkciót használják.

A legtöbb mobiltelefonban ott csak egy gombnyomásra van a hang-asszisztens, használatának viszont van egy nagyon fontos vetülete, ami korlátozza a felhasználhatóságukat, ez pedig az általuk ismert nyelvek.

Milyen nyelven beszélnek a hang-asszisztensek?

Google Home Sonos integráció: ez sem működik Magyarországon
Google Home Sonos integráció: ez sem működik Magyarországon
Alexa Sonos integráció: Magyarországon nem használható
Alexa Sonos integráció: Magyarországon nem használható

Azt egyből kijelenthetjük, hogy magyarul jelenleg (2021. június) nem beszélnek. Van rá lehetőség, hogy a Google Assistant-ot rábirjuk magyar mondatok kimondására, sőt Siri is képes feladatokat végrehajtani egy-egy rövid magyar kifejezésre, de ennél többet jelenleg nem hajlandóak megtenni.
Amellett sem szabad elmennünk, hogy hivatalosan sem a Google, sem az Amazon hang-asszisztens szolgáltatása nem támogatott Magyarországon. Ez annyit tesz, hogy az USA-ban rendelkezésre álló lehetőségek nagyjából 5-10%-át lehet itthoni címmel kihasználni.
A hang-asszisztensek ugyanis geolokációs alapon engedélyeznek és tiltanak egyes funkciókat, így előfordulhat, hogy egy termék bőszen hirdeti, hogy bizony ő Google Home és Amazon Alexa kompatibilis, majd hazaérve és kicsomagolva döbbenünk rá, hogy kis országunk bizony nem szerepel a támogatottak között, így el is felejthetjük a “legális” hozzáférést.

Persze a probléma megoldásához nem kell az USA-ba költöznünk, vagyis elég, ha azt virtuálisan tesszük. Ha sikerül meggyőznünk a hang-asszisztensünket, hogy valójában New York egyik kertvárosában lakunk, akkor ezek a problémák egy csapásra megoldódnak, bár előfordul, hogy ideiglenesen, mert viszonylag hamar feltűnik a magyar IP címről való folyamatos bejelentkezés.
Ez egyébként a legtöbb tartósan külföldön dolgozó felhasználó problémája is, amint kiérnek az országhatáron, rögtön elvesztik a jogosultságukat a szolgáltatások egy jelentős része felett.

De nézzük akkor jelenleg mely nyelveket támogatják a legjelentősebb hang-asszisztensek:

Amazon Alexa Google Assistant (Eszközönként eltérő lehet) Apple Siri
Angol Angol Angol
Német Német Német
Francia Francia Francia
Hindi Hindi
Olasz Olasz Olasz
Japán Japán Japán
Portugál (Brazil) Portugál (Brazil)
Spanyol Spanyol Spanyol
Holland Holland
 – Norvég Norvég
Svéd Svéd
 – Koreai Koreai
 – Dán Dán
 – Mandarin (Tajvan) Mandarin
 –  – Arab
 –  – Kanton
 –  – Finn
 –  – Héber
 – Maláj
 –  – Orosz
 – Thai
Török

Általánosságban igaz, hogy a főbb nyelveket a támogatással nem rendelkező országokban lehet használni, így nálunk az angol, német, spanyol, francia nyelvek érhetőek el elsősorban.

Milyen megoldások vannak jelenleg a piacon?

A fent említett három, nagy piaci részesedéssel rendelkező hang-asszisztens (Amazon Alexa, Google Assistant, Apple Siri) mellett a nagyobb telefon- és okoseszköz gyártóknak is vannak hang-asszisztens megoldásai: Samsung Bixby/Viv, a Microsoft Cortana (ami már csak vállalati szinten érhető el), Yandex Alice, Alibaba csoport AliGerie, Huawei Celia, Xiaomi XiaoAI, csak hogy a nagyobb márkákat említsük. Közös bennük a “felhős működés.

A bejegyzés elején említettem, hogy néhány lokálisan működő megoldás van a piacon, többségük vagy túl kicsi, vagy felvásárlás során elvesztette a lokális funkcióját. A tgalpon lévő megoldások közül a Mycroft emelkedik ki, nyílt-forráskódú és az adatbiztonság a fő fókusza, viszont jelenleg nem “Plug & Play” (a Mark II 2021-ben érkezik, a chip válság hátráltatja a megjelenést), ezért a felhasználók jelentős részének nem jelent alternatív megoldást.

Az Alexa, Google Assistant és Siri összehasonlítását a következő bejegyzésünkben ejtem meg.

Hogyan lássunk hozzá?

bármilyen összeg befektetése nélkül kipróbálhatjuk a hang-asszisztensek működését, elég csak elővenni a telefonunkat, hiszen azon nagyon nagy valószínűséggel “ül” már egy virtuális asszisztens, gyártótól függően, de akár le is tölthetjük a megfelelő alkalmazásokat a telefonunkra (Az Amazon megoldása érhető el egyformán az Apple és a Google eszközökre is, a másik két asszisztenst teljesértékűen csak a saját ökoszisztémájából érhetjük el).
Érdemes itt kezdeni, és ha megtetszik, akkor tovább lehet lépni az okos hangszórók irányába.

A Connectivity Standards Alliance jópár új tagot köszönhet a soraiban, nem titok, hogy a Matter vonzotta be őket a szövetség alá.

E nézzük, kik is jelentek meg itt és ez mit jelenthet a jövőre nézve :

Aeotec, Connected Response, Current Products Corp, DECELECT, DiCEworld, Eltako, E-Smart Home System, Fibar Group, Futurehome AS, Lite-On Technology, Mitsubishi Electric, PANKORE, Phyplus Electronics, POLYNHOME, Synaptics, Yeelight, Roca Sanitario, S.A., Whirlpool Corporation

Elsőre is feltűnhet, hogy olyan gyártókat is találhatunk a listában, akik eddig egyértelműen a Z-wave mellett tették le a voksukat. Ilyen például az AeoTec, akiknek jó oka van csatlakozni a CSA-hoz, hiszen a SmartThings platform átvételével közeledő lett számára a Zigbee irányvonal (ez az egyik protokoll, amit gondoz a CSA), a Matter kompatibilitás pedig adja innentől magát.

A másik nagy Z-wave-es cég a Fibaro eszközöket gyártó Fibar Group, amely a Nice Group-hoz való csatlakozása miatt is tekintet a multiprotokollos megoldások felé és ne feledjük, hogy a Fibaro Home Center 3 tartalmazza az a Zigbee chipet, amely történetesen Matter protokoll kezelésére is alkalmas.

A Synaptics neve ismerős lehet annak, aki Windows operációs rendszerrel érkező notebook-ot használt már, hiszen a legtöbb touchpad a Synaptics megoldásait alkalmazza.

Itt van még a Whirpool is, talán őket sem kell bemutatni, a háztartási eszközök és berendezések széles spektrumában kínálják eszközeiket.

A Mitsubishi Electric a cég elektronikai portfólióját viszi és a Whirpool-hoz hasonló módon lefedni a teljes otthoni eszköz palettát is.

Jól látszik, hogy a Matter és a Zigbee protokollok mögötti gyártói háttér egyre nagyobb, amely jó jel a jövőre nézve, hiszen egy széles körben támogatott IoT szabvány, amely már tesztelt megoldásra épül (IPv6LoPAN) egyszerűsítheti az életünket és csökkenheti a bekerülési költségeket, ami a rendszer széles körű elterjedéséhez vezet.

nest termosztát

A Google bemutatta, hogyan fog működni a Matter támogatás az Androidon és a Nest-en.

A Google első lépésként minden Nest-kijelzőit és hangszóróit fogja frissíteni, hogy lehetővé tegye a Matter kompatibilis eszközök vezérlését. Ez azt jelenti, hogy amint megérkezik a frissítés (a Google még nem adott meg határidőt a megjelenésre), a Google Assistant használható lesz bármelyik Matter eszköz vezérlésére, függetlenül attól, hogy az korábban a Google okosotthon platformjának része volt-e vagy sem.

Ezenkívül az új Google okosotthon termékek, amelyek Thread kompatibilitással érkeztek, mint a Nest Wi-Fi, a Nest Hub Max és a második generációs Nest Hub, szintén Matter kapcsolati központokként szolgálnak. Ez a lépés megkönnyíti az Matter minősítés alatt álló intelligens otthoni termékek beállítását és használatát.

A Google azt ígéri, hogy frissítést ad ki a legújabb Nest-termosztátra amivel Matter kompatibilissé válik, vagyis a felhasználók hozzáférhetnek a klímaberendezés és a fűtés beállításaihoz más Matter tanúsítvánnyal rendelkező platformokról is (például a Siri vagy az Alexa hang asszisztensei alól, az Apple és az Amazon is frissíti rendszereit, a dátum még nem ismert). Furcsa módon a Google ezt a frissítési ígéretét csak a belépő szintű Nest-termosztátra tette, a nagyobb teljesítményű Nest Learning-termosztátra nem (legalábbis egyelőre).

A Google bejelentette az android alatti Matter támogatást is. Az operációs rendszer szinten való Matter támogatás megkönnyíti a Matter-kompatibilis okosotthon eszközök beállítását és vezérlését az Android-alkalmazásokon, a Google Assistant alatt, a Google Home alkalmazásban, csupán néhány érintéssel.

Ennek a támogatásnak a részeként a Thread-kompatibilis Matter eszközök – mint például a Nanoleaf Essentials Bulb – közvetlenül támogatottak lesznek az Androidon, ami a helyi csatlakozási szabványon alapuló új okosotthon eszközök cunamiját indíthatja el a Google (és más intelligens otthoni platformok) számára. Jelenleg még mindig vannak olyan termékek, mint az Eve ami HomeKit exkluzív: bár a Thread-re épülnek, de egyáltalán nem használhatók Android-eszközökkel. Az Matter ezen is változtathat.

Ha minden az elvárásoknak megfelelően történik (ez rengeteg szoftverfrissítést jelent, amit mind végig kell majd csinálni), az Matter lehet a Szent Grál az okosotthon-tulajdonosok számára: egyszerűen beállítható és használható eszközkészlet bármely (vagy az összes) intelligens otthoni szoftverbeállítással.

Kapu automatizálás

Az autó behajtók, kertkapuk automatizálása valamint okosotthonba integrálása kritikus kérdés mind kényelmi, mind biztonsági szempontból, hiszen ingatlanunkba biztosítunk velük bejutást. Nézzünk, mit adhat nekünk a kapu automatizálás!

Legyen az a kerti behajtó vagy a zárt garázs, a legkényelmesebb bejutást távvezérléssel oldhatjuk meg. Ki gondolná, hogy az első elektromos megoldás már majdnem 100 éves.

A kapu és garázs kapu vezérlés történelme

Az első elektromos kapu vezérlést 1881-ben, Kanadában telepítették, míg az elektromos garázs ajtó vezérlést 1926-ban találta fel C.G. Johnson az Egyesült Államokban, majd 1931-ben már a rádió vezérlésű verzióról cikkezett a Popular Science tudományos folyóirat. Míg a kapuk elektromos mozgatása már viszonylag korán megjelent ipari környezetben, majd terjedt el a lakosság körében, a garázs kapu elektromos mozgatásának elterjedésére viszonylag sokat, 40 évet, kellett várni az elterjedéséig, ekkorra viszont már bevált szokás lett a rádió távirányítású garázskapu. (A sorházak idején a kertkapu kevésbé volt a házak része, viszont az utcára nyíló fedett garázs hozzátartozott.)
Ezzel érkeztek is a problémák: Mivel a kezdeti modellekben még jelen lévő biztonsági mechanizmusok feláldozásra kerültek a gazdaságosabb előállítás oltárán, így számos tragikus balesetet okozott a garázskapu, ahol nem volt semmilyen érzékelő, ami az elakadást, beszorulást érzékelte volna. Egy állami rendelet hatására jelent meg az első infravörös érzékelős model 1993-ban, amely természetesen a toló és szárnyas kapu mozgatásra is átterjedt.
A kapu vezérlésének otthonba integrálásának igénye az otthonautomatizálási rendszerek elterjedésével együtt.
Még egy érdekesség: 2019 óta csak szünetmentesített garázskapu mozgatókat lehet eladni az az USA egyes államaiban (többek halálát okozta, hogy a nagy tűzvészek időszakában az áramkimaradás miatt nem tudták kinyitni a garázskaput).

Mikor lesz sikeres a kapu automatizálás?

Akár a kert (egy vagy két szárnyú, toló- vagy úszókapu), akár a garázs (legyen az szekcionált, vagy billenő) kapuról beszélünk az okosotthonba való bekötéshez a vezérlő panel egyes ki- és bementei lesznek a hasznunkra.
A vezérlő panelek vagy rendelkeznek olyan illesztéssel, amivel már közvetlenül is illeszthetjük az adott okosotthon rendszerbe (Tipikusan ilyen a Fibaro-Nice vagy a Homee-Hörmann kombináció) vagy a nyitási és fotocella bemenetek illetve a végállás jelzők segítségével tudjuk az információkat begyűjteni és továbbadni.
Amire szükségünk van a kapu vezérlés digitalizálásának kivitelezéséhez, az a kapu nyitás (teljes és gyalogos), illetve a külső fotocella vezérlő körének sorkapcsai.
Ezen felül hasznos ha a zárt állapotról is van információnk (a nyitás végállásáról sem rossz, ha van, de az a kisebb prioritású), ami jöhet a végállás kapcsolóról vagy a nyitás érzékelőről (reed reléről).

Számos megoldást alkalmazhatunk a kapu automatizálás megvalósítására, lehet Bluetooth-os, akár egy egész társasház kapuforgalmát menedzselő rendszer, vagy egy telefonhívásra/alkalmazásból is induló megoldás, de alkalmazhatunk egy potenciál-mentes okos relét is erre, míg a nyitási jel “digitalizálására” alkalmazhatjuk a Shelly Uni wifi-s bementet is.

 

okos kertészkedés

A lakásunkon kívül az erkélyünk, kertünk is otthonunk részét képzi, itt is helye van az okosításnak. Nézzük, miből is áll az okos kertészkedés!

Legyen az egy cserépnyi föld vagy 1000 négyzetméternyi zöld felület, szivesen menekülünk a hétköznapok elől a saját kertünkbe, legyen az egy panelház kilencedik emeletén lévő erkély vagy a házunkhoz tartozó kert, esetleg hobbitelek. Az itt élő növények és állatok törődést igényelnek, amelyben segítségünkre lehet a technológia.

Be kell vallanom, csapnivaló kertész vagyok. Már a 35 négyzetméteres lakásunkban sem sikerült életben tartanom a cserepes virágainkat: vagy sikerült túlöntözni, vagy kiszáradtak. Amikor 2015-ben családi házba költöztünk kissé aggasztott a dolog, hogy rövid időn belül sikerülni fog a Szahara rekonstrukciója a kertben. Szerencsére a feleségem kedvenc kikapcsolódása lett a kert tervezgetése és gondozása, ami az elmúlt 6 évben dinamikusan alakul (ha ti nem várnátok ennyit vele, akkor kert tervezéshez bátran merem ajánlani a Bokréta Garden-t, nagyon szép  kerteket terveznek), új növények, fák meg olyan virágok, amelyikek nevére kb. 7 másodpercig vagyok képes emlékezni, kerültek a be, magaságyásban nő a paprika és spenót, terem a paradicsom.

Mindezt életben kell tartani, így én is hozzáteszem a saját tudásomat és okos kertészkedésre adom a fejemet.

Első lépések: ismerkedés a növényekkel

Akár kertről, akár cserepes növényekről beszélünk, az okos kertészkedés alaptétele, hogy az egyes növényeknek más és más az igénye. Van amelyik az árnyékot és a sok vizet kedveli, van amelyik kevesebb vizet és több napsütést igényel. Ha nemvagyunk kezdő botanikusok, akkor könnyű eltévedni ebben az útvesztőben. Talán az egyik leghasznosabb, a bizonyos megkötésekkel mindenhol alkalmazható megoldás a Flower Care a HuaHuaCaoCao nevű cégtől (“Xiaomi-sított” nevén Mi Flora), amely mint egy “növénygondnok” felügyeli a növény környezetét, jelenti szorgosan az ott észlet adatokat és a megfeleő alkalmazással arról is képes beszámolni, hogy az adott értékeket mennyire csípi a mellé ültetett növény.

A mérsékelten vízálló eszköz hosszú távon nem szereti, ha slaggal mossák vagy telibe kapja a júliusi napsugár, így kültéren csak bizonyos megkötésekkel lehet alkalmazni huzamosabb ideig, beltéren vagy fedett helyen azonban teszi a dolgát, jelenti a talajnedvességet, talaj tápanyagtartalmát, a beeső fénysugárzást és a hőmérsékletet.

Létezik egy ingyenes adatbázis a Plantbook, amely az összes fontos paraméter-tartományt (hőmérséklet, talajnedvesség, fény) tartalmazza az egyes növényekről.

Flower Care, a virággondozó

Az eszköz BlueTooth-on kommunikál, így a hatótávolsága korlátozott, nyílt-forráskódú rendszerbe illesztéséről a Bitekmindenhol blog számolt be.

Második lépés: Öntözés

A növények megfelelő vízellátottsága az okos kertészkedés egyik első lépése. Az időzített öntözést már egy időzíthető dugaljjal megoldhatjuk, sőt, a cserepes virágok időzített öntözésére is létezik “okos megoldás”, de ezekkel nagyon könnyen túlöntözhetjük a övényeinket, így az időzítés mellett már érdemes a korábban említett érzékelőket is bevetni és az öntözés automatizálását nem csak az időhöz, esetleg a leadott vízmennyiséghez, hanem a talaj nedvességtartalmához és az esetleges csapadék mennyiségéhez kötni.

Ha több zónára van osztva az öntözési rendszerünk, a szelepek vezérlése mellett áramlásmérővel a kijuttatott víz mennyiségét is ellenőrizhetjük, illetve ez alapján az öntözési rendszerünk képes szabályozni az adott zóna öntözési idejét.

A talajnedvesség – ahogy az az előbbi bekezdésben is látszik – igen fontos paramétere a növények “jólétének”, így mérése alapvető feladat. A legtöbb öntözési rendszer ezt általában egy ponton mért információ alapján számítja. Ha komplex, zónánkénti mérést végzünk, akkor az módosíthatja az igényelt vízmennyiséget. Ezzel nem csak vizet spórolhatunk, hanem a növényeink sem lesznek alul- vagy túlöntözve.

Ha komolyan szeretnénk venni a kertünk öntözésének kialakítását, akkor azt bizony tervezni kell. Ehhez nagyon jó segítséget lehet a Hunter öntözéstervezési kézikönyve, ahol a zónafelosztástól a vízmennyiség méréséig mindent végigvehetsz.

Számos gyártói megoldás áll rendelkezésünkre öntözés terén, a legtöbb nem vagy csak nagy nagyon limitáltan integrálható az okosotthon rendszerekbe. A komolyabb öntözési vezérlések, amelyek általában PLC alapúak, MOD bus-on keresztül könnyen integrálhatóak, az érzékelők jeleit felhasznáhatjuk az otthonunkban is. A hobbi irányban ajánlom Reéb Walter videóját a témában.

Telefonról időzíthető cserepesnövény öntöző

Harmadik lépés: Fűnyírás

Na, igen… van, akinek kikapcsolódás, van aki elfelejtené mindenestől. Az egybefüggő zöld fűfelületek robotfűnyíróval való napi kezelését, mulcsozását teljesen másképpen kell elképzelni, mint a “hagyományos” fűnyírást, amikor a hétvégén végigtoljuk a fűnyírót a terepen.

Pont annyira másképpen működik ez, mint a robotporszívók kontra “kézi porszívózás”. Itt a robotfűnyíró naponta vág néhány millimétert a fűből, amit elszór. Ez a “mulcs” pedig betakarja a talajt, ezzel védve a kiszáradástól és visszajuttatja a tápanyagokat. Persze ezt is – csak úgy, mint a robotporszívót a házban – megfelelően előkészített terepre lehet ráengedni és itt is a nagy, egybefüggő területek kezelése a “kifizetődő”, ha sokat kell keringenie, akkor kevésbé hatékony.

Nem érdemes eldobni a “tologatós fűnyírót” és a fűkaszát, mert vannak olyan területet, ahol egyszerűbb ezekkel pár perc alatt végezni, viszont időt takarít meg a robotfűnyíró és a tápanyag visszakerülését is elvégzi.

Sajnos a piacon még nem találunk olyan jellegű készülékeket, mint a robotporszívók esetén, amely jól integrálható lenne az okosotthonba (akkor ne induljon el, amikor éppen grillparti van az udvaron, vagy a gyerekek éppen sátoroznak.), illetve a megfelelő “no-go zónákat” is elektromos kerítéssel kell kijelölni. Ettől függetlenül hasznos segítőtárs lehet, erről beszélgettünk 2020-ban Martinával az Okosotthon Club pocast adásában.

Ha konkrét termékeket kell említeni, akkor a Bosch, Gardena/Husquvarna, Stihl, Karcher vagy Al-Co termékeket lehet itthon megemlíteni, de a sajátmárkés Aldi, Lidl irányban is vannak jó ár/érték arányú termékek, bár ezek hazai forgalmazása még nem indult el.

Az Egyesült Államokban lényegesen több robot fűnyíró márka áll rendelkezésre.

Negyedik lépés: Tápanyag utánpótlás, növény gondozás

Talán ez a terület jár leginkább gyerekcipőben, ami azért is furcsa, mert a mezőgazdasági megoldások kicsinyített másaként itt is számos lehetőség adódna (már látom is lelki szemeim előtt az otthon tüsténkedő kerti drónokat, mint például a DJI mezőgazdasági drónjai vagy a Tevel szüretelő drónjai).

Tápoldatozást az öntözéssel együtt meg lehet ugyan oldani, ha cserepes növényekről vagy azonos fajtájú, nagy kiterjedésű területről beszélünk, de egy díszkert esetén, ahol a négyzetméterre eső növény fajta száma a legnagyobb, ez nem megoldás, itt még mindig a “manuális kertészkedés” a leghaatékonyabb és az okos kertészkedés háttérbe szorul.

Okoskertészkedés, van még hely a fejlődésre

Bár mezőgazdaság szinten a robotizáció és az automatizáció már évtizedek óta kísérleti fázisban van és számos működő példa van az automata aratásra, permetezésre de még a gyümölcsszedésre is, a kertjeink automatizációja esetén legtöbb esetben csak az öntözés automatizálására hagyatkozhatunk. A technológia adott, ha a piaci igények is követni fogják ezt, akkor hamarosan számos okos megoldással találkozhatunk a növénygondozás terén is.

Matter, az új okosotthon szabvány

Matter néven születik meg a CHIP kezdeményezés szabványa, amelynek logója legalább annyira ismert lehet a közeljövőben, mint a wifi szabványé.

2019 év végén jelentette be az Apple, Amazon, Google és a Zigbee Szövetség, hogy CHIP (Connected Home over IP) kezdményezés néven együtt dolgozva, a Thread technológiára alapozva hoz létre új iparági szabványt az IoT eszközök és az okosotthon eszközök piacára. Az új szabvány célja, hogy a jelenlegi szétszabdalt, egymással nem vagy nehezen együttműködő megoldások közé egy egységes  alapot biztosítson és oly módon működjön, mint a vezeték nélküli hálózat elérés esetén a WiFi szabvány, ezzel biztosítsa a technológia szélesebb körű elterjedését.

Az eddig csak a Zigbee szabvány felügyeletét ellátó Zigbee Szövetség átalakul Connectivity Standards Alliance (CSA) vagyis Kapcsolódási Szabványok Szövetségévé és a Zigbee mellett a Matter nevet kapó szaványt is felügyeli majd a jövőben, amely a CHIP kezdeményezés “szabványosítása” lesz és 2021 év végére már kész termékek piacra bocsájtását ígérik a szövetség tagjai.
A szövetség 2021. május 11-én jelentette be átalakulását, jelenleg már ezzel a névvel érhető el az új oldaluk, de a korábbi szövetésgi oldaluk és a bejelentésük is.
A szövetségnek jelenleg 350 tagja van, akik képviselik az ezen a piacon tevékenykedő nagyvállalatok többségét, olyan nevekkel, mint az IKEA, Signify, Schneider-Electric, Legrand,

A Matter lehetővé teszi, hogy különböző gyártók termékei “egy közös nyelvet is ismerjenek és beszéljenek” oly módon, hogy az eredeti protokollt is meg tudják emellett tartani. A Matter célkitűzáse, hogy egy olyan robosztus, hálózati biztonságot előtérbe helyező megoldást kínáljon, amely széles körben és gyorsan elterjedhet, mivel a jelenleg alkalmazott technológiákra épít.

Tobin Richardson, a Matter mögött álló Connectivity Standards Alliance (korábban Zigbee szövetség) vezérigazgatója egy interjúban azt nyilatkozta, hogy számításai szerint az új Matter logó ugyanolyan “mindenütt jelenlévő lesz”, mint jelenleg a Wi-Fi logó.
“Ahogy ezek a különböző eszközök egyre bonyolultabb hálózatot alkotnak, egyre fontosabb lesz, hogy mindannyian ugyanazon a nyelven beszéljenek” – mondta Richardson. “Ez a jelzés (a Matter logó – szerk.) lesz a biztosíték, hogy bármilyen villanykörtét, bármilyen ajtózárat, bármit hozzáadhat (az így jelölt rendszerhez. -szerk).” – nyilatkozott Richardson egy interjúban a keddi Matter sajtóesemény előtt.

A szövetség Zigbee-vel szerzett tapasztalatai a biztosíték arra, hogy a Matter szavány tanúsítási folyamata biztosítja a megfelelőséget az intelligens otthon piac gyors változása mellett is. Az okostelefonokhoz hasonlóan az okosotthon is központi szerepet kaphat a mindennapi életben.

Bár a Google, Amazon és Apple elképzelése a hangvezérlési rendszereiket illetően az, hgoy ezek fognak központi szerepet játszani az okosotthonok vezérlésében, az nem árt hangsúlyozni, hogy maga a hangvezérléses technológia jelenleg csak aktív internet kapcsolat megléte mellett működik és a kapcsolódó otthon (connected home) is csak állandó internet kapcsolat mellett működőképes.

Míg a piacon lévő jelenlegi rendszerek egy jelentős része képes internet kapcsolat használata nélkül is működni, egyre több olyan megoldás kerül a piacra, amely részben vagy teljesen a szolgáltató cég szerverein keresztül , a “felhőben” hajtja végre a szükséges számításokat, adatforgalmat.
Ezzel a megoldással a végfelhasználókhoz kerülő hangutasításokat fogadó eszközök és központok ára csökkent, mivel a komolyabb számolási teljesítményt “kiszervezték”, viszont ezzel az adott megoldáshoz is láncolták a felhasználókat.

A Matter ezen könnyíthet, hiszen nem csak egy megoldásból választhatunk ezentúl és a helyben is működő okosotthon központok segítségével akár gyorsan át is térhetünk egyik megoldásról a máskra.

“A Matter hidat képezhet a sokféle rendszer között, amelyek manapság az emberek otthonában vannak” – mondta Chris DeCenzo, az Amazon okos otthon mérnök vezetője a sajtóesemény során.

“A fejlesztőknek meg kell elégedniük a Matter-rel”- mondta Kevin Ho, a Google Nest vezető termékmenedzsere. “Az okosotthon nem nőhet, ha minden eszközgyártónak olyan termékeket kell kifejlesztenie, amelyek minden ökoszisztéma-protokollhoz megfelelnek” – mondta, hozzátéve, hogy a Google az Matter fejlesztéseit a május 18-án kezdődő Google I/O konferenciáján fogja bemutatni.n.

A siker érdekében a szövetségnek meg kell győznie a végfelhasználókat és apiacot is arról, hogy a technológia megbízható, nemcsak egyszerű.

“A bizalom kiépítése szempontjából még hosszú út áll előttünk” – mondta Richardson. “Azt ki kell érdemelni.”

Mindenki szeretné, ha a “kiskedvence” is legalább annyira jól élne, mint a gazdája és persze ha a gazdi nincs otthon, akkor is rá tudna nézni. Erre az igényre született az intelligens vagy okos kutyaház.

Ezt legtöbben úgy oldják meg, hogy beltéri kamerát tesznek a lakásba, ami akkor kezd működni, amikor a gazdik elmennek otthonról (ezzel védve a gazdik privát szféráját).
A Tilia 2002 Bt. (elsősorban egyedi bútorok előállításával és bútoralkatrészek forgalmazásával foglalkoznak “civilben”) és Ulmann István építész (Studio This) gondolt egy merészet és megtette a következő lépést: Miért is ne lehetne a kedvencünknek olyan otthona, amelyet megérdemel, legyen neki is intelligens kutyaháza! Így született meg a Pet Flat, az okos kutyaház.

Az alap elképzelés zseniális, bár nem új: 2015-ben már a Samsung is bemutatta a DreamDoghouse-át (potom 9 600 000 nettó magyar forintért lehetne kapni, ha lenne rá kereslet).
2015 óta voltak egyéb kezdeményezések is, amelyek említést érdemelnek:

ZenCrate, ijedős kutyáknak

A ZenCrate célja a kutya megnyugtatása, legyen annak az oka egy vihar, esetleg szorongás a gazdi távollétekor. A kutyaházban mozgásérzékelő jelzésére indul a zene, mely a hangszigetelt szigetelet külső falaknak köszönhetően elnyomja a külső zajokat, illetve a rezgéselnyelő lábak sem adják át a vibrálást a ház szerkezetének. A megfelelő levegőáramlásról a szintén mozgásra aktiválódó ventillátor gondoskodik, míg a kényelmet a memóriahabos párna biztosítja. Természetesen wifi kamerát is kérhetünk a csomaghoz (ami egyébként feláras) amelynek ára 210 000 nettó HUF.

Számos egyéb kezdeményezés is született 2015 óta, a legtöbbjük ahogy megérkezett, úgy el is tűnt. (Ilyen pl a T-Pai, a tajvani intelligens kutyaház, ami átalakult “Kutyaszámítógéppé” és mérsékelt sikert arat a piacon). Azonban nézzük, a magyar versenyzőt, mivel próbál kitünni a sorból!

Pet Flat, az intelligens kutyaház

A PetFlat-re akkor lettem figyelmes, amikor Virág Zoltán, az Okosotthon Magazin főszerkesztője felhívta a figyelmemet, hogy a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. Design LAB inkubációs pályázatának első körében támogatást nyert hét mű között van “okos eszköz ” is.

Pet Flat, okos kutyaház

Na de nézzük, mivel nyerte el a pályázatot a Pet Flat, okos kutyaház!

Funkciók: 

  • van benne Bluetooth vezérlésű külső rejtett világítás,
  • külső-belső kamera (a képen a külső kamera nem látszik, mert az egy dóm kamera, ami merőben elüt az eredeti design-tól. A vidóban az is látható.)
  • napelem és akkumulátor

A ház kialakításakor nem csak a designt vették alapul, hanem etológusokkal egyeztettek a ház kialakításakor. Sajnos olyannal, akinek köze volt valaha “okos” technológiákhoz, esetleg szakmai tanácsokkal láthatta volna el a tervezőket a funkcionalitás hasznosságáról nem sikerült beszélni, így születhetett meg egy szép, de teljesen haszontalan “okos kutyaház”.

Na de miért is modom ezt?

A kialakításon egyértelműen látszik, hogy ezzel az intelligens kutyaházzal nem a sárban, hóban dagonyázó Buksinak szeretnének kedvezni a tervezők (Bár ezt lelkesen állítják ebben az interjúban), hanem a a cél a “felső tízezer” új-retro stílust kedvevő közössége, így ez alapján igyekeztem a funkcionalitást is szem előtt tartani. A szigetelésnek ebben az esetben semmi jelentősége nincs (nem is lehetne, mert ilyen funkció nincs ezen a kutya otthonon). Van viszon természetes szellőzés, ami nagyon előremutató, passzív megoldás, plusz egy pont a funkcionalitás mellett. Itt sajnos ki is merül a hasznos funkciók tárháza.

Rejtett világítás

Ha már ez is felkerült az “okos listára”, akkor beszélnünk kell róla: A rejtett világítás minden esetben hasznos funkció lehet, ha a célja az általános megvilágítás javítása. Vagyis azt a célt szolgálja, hogy Phiphike ne essen orra éjszaka, ha elindul ételszerző portyára, vagy csa pisilnie kell. Hát… végül is látni fog Phipike, valószínűleg a kutyaházon belülre is jutt ebből a fényből, persze ezeket hangulat és napszak szerint állíthatjuk, viszont okosságnak (eddig) nincs nyoma.

Wifi kamera kint és bent

A wifi kamera (ami a videóból egy Hikvison dóm kamerának tűnik), a funkciójának megfelelne, de a házhoz csak a kamera alapjának színében passzol, tönkre vágja a retro fílinget (remélhetőleg ezen hamarosan javítanak) jó megoldás lehet, az elhelyezése azonban eléggé pocsék: A külső kamera képét eltakarja a kutyaház teteje, így azok a pontok maradnak kitakarásban, ahol a kutya főleg tartózkodhat (egy berni pásztor azért elég jól látszana, de a méretek alapján ő nem férne bele). A benti képet viszont jól elláthatja egy hasonló kvalitású kamera (oda nem kell dóm, elég egy széles tátószögű, kifejezetten közeli képekhez tervezett, infravörös tartományban is működő eszköz) sajnos erről nem kaptunk túl sok információt.

Napelem és akkumulátor

A pályázat méltatásakor fő hangsúlyt a napelem és a hozzá kapcsolt akkumulátor kapta, amely a pályázat kiíró honlapján megjelent, ezen a téren szűkszavú bejegyzésből is kitűnik:

A Tilia 2002 Bt. és Ulmann István olyan intelligens kutyaházat alkottak, amely funkcionális, esztétikus és önfenntartó is egyben. A létrehozott termék a Pet Flat nevet viseli, innovációs értéke pedig vitathatatlan, hiszen alkotásukat többek között napelemmel, külső és belsőkamerával, valamint rejtett világítással látták el.

Az “akkumulátor hálózat” a világítást és a kamerák energiaellátását hivatott ellátni, míg a napelemek ennek az egységnek a töltéséért felelősek. Beltérben. Valószínűleg az ablakoktól távol.

Bár egy számológépet működtethetünk már kis “napelemekről” is, egy LED világítás + WiFiképes kamerák energiafelvételét biztosan nem tudja kompenzálni egy nem ideális dőlésszögben elhelyezett, megközelítőleg 40*40 cm-es, beltérben lévő napelem.
A kutyaházat az alábbi oldalon lehet életre kelteni, ha már várásoltál belőle:
https://petflat.hu/


 

Sajnos itt is érezhető, hogy a design mellett a “na de mitől legyen több, mint egy jól kinéző Flatwood rádió?” kérdésre sikerült beleizzadni olyan funkciókat, amelyek lehetnének akár jók is, ha azok valóban a lakójának jólétét szolgálnák és összességében többet adnának, mint egy dizájnos kutyaház + egy wifi kamera.

Okosotthon érzékelők - infografika

Az okosotthon érzékelők vagy szenzorok fontos elemei az otthohonunk automatizálásának, ezért érdemes velük megismerkedni közelebbről is.

Az okosotthon vezérlésben két féle eszközt különböztetünk meg az információk áramlása szempontjából:

  1. érzékelők vagy szenzorok
    Ezek az eszközök adatot küldenek az okosotthonunk végrehajtásért felelős egységébe/egységeibe.
  2. beavatkozók vagy aktorok
    Ezek az eszközök az érzékelőktől kapják közveve vagy közvetlenül az adatot, ami alapján valamilyen változást idéznek elő.

Az adat áramlásának útját az alábbi ábra mutatja. A feldolgozó lehet az automatizálást végző okosotthon központ vagy az osztott inteligenciás rendszerek esetében valamelyik beavatkozó automatizálásért felelős egysége. A feldolgozó megléte nem feltetlenül szükséges az adatáramlás során, közvetlen kapcsolat is lehetséges az okosotthon érzékelők és beavatkozók között.

Adatáramlás útja - okosotthon érzékelők

Az érzékelőket a továbbított adat jellege alapján is besorolhatjuk, ebben a bejegyzésben ez alapján tárgyaljuk ezeket.

Bináris érzékelők

A bináris érzékelőknek vagy állapotjelzőknek két állapota van (IGEN vagy NEM, de mondhatjuk “programozóul” is: 0 vagy 1).
Az IGEN vagy NEM megfeleltethető egy másik kifejezésnek is (biztonságtechnikai területen például a zóna megsértése vagy szabotázs, de egy “kapcsoló” esetében a “BE” és “KI” állapotnak is), a cél, hogy két ellentétes állapotot tükrözzön.

Tipikusan bináris érzékelők általában a nyitás-, rezgés- és mozgásérzékelők, havária szenzorok (víz, gáz, füst érzékelők), a nyomógombok, de lehet a kameráknak egyes visszaadott paraméterük, mint például a korábban említett zóna megsértése.
Könnyen lehet analóg érzékelők jelét bináris értékké alakítani, ezért a piacon számos olyan eszköz található, ami ilyen módon segíti “retrofit-en” okosítani meglévő eszközeinket. A bináris jelátalakítók segíthetnek a biztonságtechnikai rendszer vagy a kapuvezérlés érzékelőinek jelét az okosotthonba integrálni.

Numerikus érzékelők

A numerikus érzékelők konkrét értéket adnak vissza, így a bináris érzékelőkkel szemben nem csak a eseményeket lehet velük indítani, hanem bizonyos értékhatárokat is használhatunk az ezeket alkalmazó automatizálásokban.

Ezzel akár különböző automatizálásokat is indíthatunk különböző értékek, értékhatárok esetén, ezzel mégjobban testreszabva az adott funkciót.

Tipikusan ilyen érzékelők a hőmérséklet, relatív páratartalom vagy nyomás szenzorok, a fényérzékelők, szintmérők, teljesítmény/áramerősség/feszültség érzékelők, csak hogy párat említsünk a több száz különböző fajta szenzor közül.

Szöveges és egyéb érzékelők

Az okosotthon érzékelők felvehetnek a korábbiakban említettektől különböző értéket: lehet szöveges érték, összetett adat vagy akár kép is.

Az érzékelőnek nem kell feltétlenül fizikai eszköznek lennie, lehet egy internetes szolgáltatás által közölt adat (időjárás előrejelzés értéke, mint például “fehős” vagy “ködös”), lehet a hely adatokból vagy a dátumból számolt érték (például a hold fázisai, napszakok) vagy a egy egyéni virtuális érzékelő, amely több eseményből számolunk (például a házasági évfordulón a naplemente előtti fél óra).

A fenti példák jól mutatják, hogy a szenzorokban rejlő lehetőségek végtelenek, csak a képzeletünk szab határt.

Az egyes okosotthon érzékelők típusok részletes leírását a jövőben tárgyaljuk.

 

Okosotthon érzékelők - infografika

Az, hogy mindenbe is beleszuszakolnak a gyártók kommunikációs chip-eket, már nem újdonság (emlékezzünk csak BK Yoon, a Samsung vezérigazgatójának a CES-en mondott Keynote-jára, ahol az összes létező elektromos gép internetre kapcsolását vizionalizálta 2020-ra, majd a 2020-as CES-en “korrigálták” ezt a kijelentést).

Az azonban hétről-hétre meglep, hogy vannak még gyártók, akik ezt a nézetet komolyan veszik és létrehoznak olyan “szörnyeket” amelyről messziről érezhető, hogy nem a felhasználás könnyítése vagy a praktikusság miatt tették “okossá”, hanem, hogy ezt is ki tudják pipálni a következő online meetingen, az “ezt is megcsináltuk!” felkiáltással.

A jövőben ebben a sorozatban mutatjuk be azokat a termékeket, amelyek megszületésére semmilyen értelmes magyarázat nincs, pusztán a “ez a trend, ezért beleizzadtuk”.